Történet

A Bajai Városi Piac múltja, jelene, jövője

 

A múlt

A város mai területe elhelyezkedése és földrajzi adottságai által az őskorban is lakott hely volt, már a honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált. Baja a török hódoltság alatt jelentős erődítmény és kikötő volt. Évszázadokig vezető szerepet töltött be a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben. A vízi szállítás révén a 18-19. században az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi, valamint gazdasági és kulturális téren is a környék központjává fejlődött. Ezt bizonyítja az is, hogy Bácskai Vera történész által 1828-as népszámlálás alapján a városokra vonatkozóan megállapított rangsora szerint Baja a „10 első rendű kereskedelmi központ” egyike volt. A 19. század első felében méltán nevezték a települést „Kis-Pest” -nek.

Vályi András országleírásában Baja mezővárost úgy jellemezte, melynek lakói „leginkább búzával, és egyéb hazánkbéli termésekkel való kereskedésből élnek, vásárjai nevezetesek. (…) Vásárja mind a három nevezetes, és nem kevés hasznot hajt, Dunán való malmai fél órányira vagynak, fogyatkozásai ellenben hogy szántó földjeinek egy része hol homokos, hol pedig kemény, kaszállójok bő időben elég”.

 

A városi piac fejlődésének főbb állomásai

  • 1406-ban szerzett jussot vásártartásra Baja. A vásárjogot, minden esetben az uralkodótól kapta egy-egy város vagy uradalom.
  • 1696-ban I. Lipót kiváltságlevelében évente három országos vásár tartását engedélyezte a településnek.
  • 1801-ben I. Ferenc egy negyedik vásár tartására adott engedélyt az uradalomnak.
  • 1844-ben a városi magisztrátus, Pilk József bírájának elnökletével kezdeményezte az uradalomnak adott örökjogú vásártartást megvételét főméltóságú Grassalkovich, született Esterházy Leopoldina asszonyságtól, melynek eredményeként 12 ezer pengőt fizettek ki a vásár örökös váltságának fejében a hercegnének. Az 1844. június 15-én tartott tanács és község üléséről készült 152. számú határozata többek közt kimondta: „Minthogy ezen országos vásárnak örökös meg váltásából vételéből a városnak nem csekély haszna lenne annak örökösen leendő megvétele jónak s üdvösnek találtatván.”.

 

A településen tartott vásárokról több írás is megemlékezik. A teljesség igénye nélkül néhány, melyek hűen tükrözik a piac jelentőségét, a város életében betöltött kiemelkedő szerepét.

  • Mindszenthy Antal 1831-ben a Tudományos Gyűjteményben megjelent „Egy fordulás az Alföldön” című útleírásában a következőképpen tesz említést a piacról:

„Hetivásár alkalmával a kastély Deák F. utcai oldalán zöldségeket árusítanak. A tér felőli oldalon szép gyümölcsöket, lepényeket és egyéb süteményeket lát az ember, majd szalonnát, disznóhúsokat, kenyér árulókat talál, kiknek háta mögött van a pálinkás bolt. A tér északi oldalán végig cincárboltok vannak, melyekbe szurkot, kátrányt, asztalos és bognár munkákat, lapátokat, szalonnát, hájat, meszet stb. árulnak, a boltok előtt két sorban pedig rác asszonyok és lányok ülnek, mindenféle főtt ételeket, főleg halneműeket és szárított nyers halat kínálnak, s a vevők helyben el is fogyasztják. Ez a látvány az ilyenhez nem szokott idegenben undort kelt. A parton állt még egy cincár fa sátor is.”

  • Solymos Ede a Bajai Honpolgárban megjelent cikke szerint. „A piac a város középtáján, annak nyugati oldalán a Sugovica parton terül el, egy négyszegletes tér. Keleten az uradalmi kastély és kertjének az oldalába épített kalmárboltok, délről a városháza, annak majorja és a jegyzőlak, északon apró házak, mindegyikben kupecbolt, határolják. Negyedik oldala, a Sugovica magas partja, szabad.”
  • Fényes Elek könyvében azt írja, hogy „A város lakói gabonával, baranyai borokkal, sárközi tüzifával, gyapjúval, bőrrel kereskednek. A városban a komáromi fakereskedők nagy rakhellyel rendelkeznek. A kézműves mesterek közül legtöbben vannak a csizmadiák, szűcsök, bocskorosok, szűrszabók, s a vidék nagyrészét ezek látják el készítményeikkel. Nevezetes vásárait, pesti, bécsi kereskedők is látogatják, s ezek kivált sertésekre s szarvasmarhára híresek”
  • 1855-ben Galgóczy Károly a délvidék gazdaságát bemutató könyvében írta. „A Bácskában, Szabadka, Zombor nagy piaczokat tartanak: de fogyasztások inkább csak helybeli; Újvidék piaczán a kereskedés és vidéki fogyasztás több élénkséggel bír: de még is gabonára nézve főpiaczok és rakodó helyek Baja, Török-Kanizsa és Kula”.
  • A főtér a település ősi piactere, melyet már a török korban használhattak, a középkori piac is a környéken lehetett, mivel nem messze állt a város középkori temploma. A piac területének növelése többször is célja volt városunk vezetőinek. Gróf Grassalkovich Antal bonttatta le a 18. század közepén a Sugovica-parti házakat, ezzel is növelve a piac területét.
  • 1863-ban döntöttek arról is, hogy lebontják az egykori városháza épületét, és nyitnak egy új utcát a kereskedés és a közlekedés javítására, ez az utca a mai Eötvös utca.
  • A magyarországi „kereskedésnek egyik legnevezetesb Piacza” a bajai piac 1863-ban, ezzel a címmel jelent meg újságcikk a Bácsország című lapban. Ez a cikk nagyon részletesen leírta a piaci árusok elhelyezését, ami jellemzően annak a kornak a mesterségek szerinti szétválasztása alapján történt. Az akkori piac a Tóth Kálmán tértől az Attila utca végéig terjedt. A két vége közt lévő utcákban és tereken a halászpartig mindenütt árusítottak, a parton gabona kereskedelem és hal piac működött. Ezt követően 100 évvel később még mindig városunk fő tere volt a piac helyszíne.
  • A mai piac csarnok épületén látható az 1958-as évszám, de a piac átköltöztetése erre a helyszínre csak az 1960-as évek elején történt meg.

 

A fenti történeti bemutatáshoz a már említett írásokon túl Fábián Borbála/ A bajai piac 1863-ban, Bánáti Tibor /Régente és manapság, Solymos Ede/ A Főtér-160 Évvel Ezelőtt, és A Főtér kövei újságcikkek kerültek felhasználásra.

 

A jelen

A városi piac üzemeltetését hosszú időn keresztül a Bajai Kommunális és Szolgáltató Nkft. látta el egészen a tulajdonos, Baja város Önkormányzat döntéséig, miszerint a piac üzemeltetésével kapcsolatos 2016. január 1. napjától kezdődően a Baja Vagyon Zrt. bízta meg.

A korábbi évekhez hasonlóan az élelmiszer nagypiac szerdai és szombati napokon, míg a 2011-ben bevezetésre került bolhapiac változatlanul vasárnapi napokon kerül megrendezésre.

Alapvető célként jelenik meg piacüzemeltetési feladatok között, hogy a piac kiemelt gazdasági, társadalmi szerepe tovább erősödjön. Fontosnak tartjuk a piac népszerűsítése, optimális kihasználása érdekében a piacon lévő eladókkal való együttműködést, a nagyobb vásárlóerő megnyeréséért. Az egységes piaci rend kialakítása érdekében helyi rendelet megalkotására került sor 2016. őszén.

A piac évszaktól függően 75-100 %-os kihasználtság mellett működik hétről-hétre, elsősorban élelmiszer árusítása történik, főként zöldség-, gyümölcsféleségek, de a húsipari, tejipari, valamint ruházati és egyéb termékek széles választéka is megtalálható.

 

A jövő

A piac jelenlegi műszaki állapotának – különös tekintettel a piaccsarnok épületének, illetve az árusítóhelyek avult műszaki állapotára – megőrzése, az építmények állagmegóvása, karbantartása, az állandóan változó jogszabályi feltételeknek való megfelelés egyre nagyobb terhet jelent, azonban a 2016. év január hónapban megjelent piac, piacterek fejlesztésével kapcsolatos Európai Uniós pályázati kiírásban foglalt támogatás komoly lehetőséget rejt magában egy korszerű, új, a hagyományokat is őrző városi piac kialakítására. A fejlesztés keretében új, minden igényt kielégítő, kulturált csarnok épülhet, és a szabadtéri árusítás felételei mind vásárlói, mind árusítói oldalról egyaránt megfelelő módon lesz biztosítható.